Valahogy megszoktuk az utóbbi időben, hogy ha nem áll ki valaki a Fidesz kormány mellett, azt lekommunistázzák, vagy még rosszabb esetben egyenesen Gyurcsány-bérenccé kiáltják ki. Ezért szeretném mindenekelőtt tisztázni, hogy egyik sem vagyok. Inkább semlegesnek ítélném magam, aki mindig annak drukkolt, akiben látott valami reményt, hogy jobb lesz ennek a nyomorult kis országnak.

Drukkoltam ennek a kormánynak is, hogy sikerüljön valamit helyrehoznia abból, amit elődei elrontottak, de közgazdasági ismereteim birtokában az igen hamar látszott, hogy a Matolcsy-féle gazdaságpolitika megint nem lesz az. Vegyük csak a leghétköznapibb esetet, hogy azok is megértsék akik nem közgazdászok: a falu legnagyobb maffiózójától vagyok kénytelen kölcsönkérni egy nagyobb összeget, mert az utóbbi időben, hogy tessek a barátnőm előtt egy kicsit túl költekeztem. Hamarosan azonban rájövök, hogy a kamatokkal együtt nem fogom tudni visszafizetni a pénzt, mert közben egyre kevesebbet keresek, és egyre többe kerül minden. Kormányunk mit csinált: el kezdte mindenki előtt alázni a „maffiózót” (a gyengébbek kedvéért IMF), és nagy hangon hirdette, hogy már pedig minden áron visszaadom, és soha többet nem kérek tőle kölcsön, sőt a kis maffiózóknak még be is tartok (bankok, multicégek). A maffiózó ilyen esetben mit tesz: legjobb esetben jól megver, de még az is lehet, hogy hagyja a pénzét, és azt mondja, hogy kinyírom ezt a nagy pofájú kis genyát. Na, most kb. itt tartunk: az IMF – más néven a nagy hatalmak bankja - most éppen azon van, hogy jól megruházzon, de még az is lehet, hogy meg fog tenni mindent, hogy kicsikarja, hogy ez a kormány, ez a vezetés eltűnjön.
Persze azért az is megdöbbentő, hogy senki nem említi azt, hogy az Unióhoz csatlakozott kevésbé jó gazdasági helyzetben lévő országok a csatlakozás óta szinte mind a mélypontra kerültek. És ez sem véletlen. De erről sem lehet beszélni, mert megint csak lekomcsiznak. Pedig az Uniós nagy hatalmas a csatlakozás során soha nem a kis országok érdekeit tartják szem előtt, ha nem a sajátjukét (lásd pl. a szőlőtőkék kivágása vagy a cukorgyárak bezárása, hogy csak a leghétköznapibbakat említsem). Ezen döntéseik fejében persze odavetnek egy kis koncot, amiből pl. építhetünk autópályát, hogy eljussanak a cégeik mondjuk Macedóniába vagy Horvátországba, ahol még nem sikerült mindent tönkre tenni. Persze ebből nekünk is van hasznunk, az új út, meg a munka lehetőség, de a mérleg nyelve azért egyértelmű, hogy merre billen...

De kanyarodjunk vissza a hazai dolgokhoz. Egy ismerősöm a Parlamentben dolgozik, és elárulom: nem politikus. Azt mondja sokat mászkál a folyosón, hallja az embereket. Nevetgélnek, jó kedvűek. De miért is ne lennének azok?! Politikusaink jól keresnek, ingyen tankolnak, ingyen parkolnak, ingyen orvosi ellátásban részesülnek, az albérletüket is fizetik stb. stb... ők miért is aggódnának?! Az, hogy nagy a baj, mi érezzük. Főleg azt, hogy egyre többet vesznek el, egyre több embert rúgnak ki a munkahelyeikről, egyre több adót fizetünk, emelkedett az áfa, folyamatosan romlik a forint, a benzin ár az egekben – és már senki nem hiszi el, hogy ez még mindig a szocik vagy a szemét spekulánsok miatt van. A válasz ennél sokkal prózaibb: a rossz, mi több iszonytatóan rossz Matolcsy-féle gazdaságpolitika, a pökhendi és rossz kommunikáció és a kiszámíthatatlan gazdasági háttér miatt. Persze van rossz örökség és nyomasztó világgazdasági válság, de erre fogni mindent is már szinte nevetséges, ugyan úgy mint a menetrendszerűen a közszolgálati címet viselő kormánypárti médiában a mindennap bedobott szoci-csontváz. (Bár még egyszer sem láttuk, hogy hatalmas pénzeket fizetett volna vissza vagy büntetésként az MSZP börtönviselt tagjai közül, viszont jól el van velük a bíróság és a közvélemény.)
Szóval Kedves Viktor, ez most nem jött össze neked sem.
Amikor első kormányzása után elbukott, nehezen viselte a vereséget, ezt mindenki tudja. Valószínű, most sem érzi jól magát. De az, hogy a hívei utcai demonstrációval akarják bizonyítani, hogy mellette állnak, szintén nevetséges. Mi mellett akarnak kiállni? Magyarország teljes megnyomorítása, elszegényesítése mellett? A borzalmasan rossz és átgondolatlan gazdaságpolitika mellett? Az elmúlt – lassan 2 év mellett – amikor csak azt éreztük, hogy elvesznek folyamatosan, még sem maradt pénz: sem utakra, sem egészségügyre, sem közösségi közlekedésre és még sorolhatnám. Az átszervezésekre szükség volt, van, lesz. De ott ahol én dolgozom is látom, hogy egyedül akkor volt eredményes az átszervezés amikor valóban SZAKemberek kerültek a cég vezetésébe. Akiknek nem az volt az elsődleges szempontjuk, hogy a csatlósaik és hűbéreseik legyenek mellettük, hanem az, hogy ésszerűsítenek, tényleg az értéket őrizzék meg és a cég szempontjait tartsák szem előtt, ne a saját hatalmuk megerősítését.
Lázár és Szíjártó több tüntetés után is azt mondta, hogy ha az emberek nem lennének elégedettek a kormány munkájával akkor többen mennének ki az utcára. De el kell, hogy keserítsem őket: nem fognak kimenni. És miért? Egyrészt még mindenki döbbenten áll a Fidesz-kormány stílusa és baklövései miatt. Másrészt mindenkiben felmerül a kérdés, ha most ki is írnának egy új választást, vajon melyik párt lenne alkalmas ezt az országot elvezetni, illetve inkább kivezetni a bóvliból. És persze van egy 3. szempont is. Gyurcsány valahonnan mindig ott terem, és nem szívesen állna mellette mindenki. Már nem is kell gumilövedék, elég, ha Fletó megjelenik, és szétoszlik a tömeg...
Az én megoldásom megint csak az előbb nagy betűvel írt szó: egy SZAKértői kormány. Akiknek megint csak nem az a szempont, hogy a hatalmukat bebetonozzák és megszilárdítsák, akik nem cimbiket és sajnos erre nincs szebb szó: seggnyalókat tesznek maguk köré, akik felelősségteljesen gondolkoznak, átlátják döntéseik következményeit, és akik meghallgatják mások véleményét. Előbb megkérdezik az erősebbek véleményét, aztán amikor helyre hozták az otthoni problémákat, akkor mondják, hogy köszönjük, most már viszont nem kérünk belőletek.
Szóval, kedves Fideszesek! Voltak jó döntések (kedvencem a magántulajdon védelme, ami egyszerűen abnormális volt, hogy eddig nem úgy működött, hogy bármi áron megvédhettem a testi épségem, a vagyonom stb.)! Biztos, hogy Orbán megrogyott a részben öröklött, részben kormánya által generált gazdasági válság súlya alatt, és tudjuk, hogy nem szeret veszíteni. Gondolom a demonstrálás mellette ezért kell (ha egyáltalán lesz), hogy lássa az a 20% aki eddig és mindig mellette volt, az most is ott van. Igaz ők mindig mellette lesznek, ugyan úgy mint Kádár, Horn vagy Gyurcsány idejében. Mindenkinek meg van a maga stabil „rajongó tábora”. Nekik mindegy mi történik, mit csinálnak, kitartanak a falkavezér mellett.
De az a másik 40% akik ide-oda szavaznak, mert végre azt szeretnék látni, hogy jobb irányt vesz végre a magyar gazdaság, hogy ne kelljen minden héten egy új áremeléstől rettegve a családi büdzsét újra számolni, hogy ne sajnáljon és/vagy támadjon minket szinte egész Európa, hogy legyen végre egy olyan kormánya Magyarországnak, aki ha hibát hibára halmoz önként feláll és nem taszítja nyomorba büszkeségből az országot, és amelyik végre belátja, hogy csak pártérdekeket szem előtt tartva nem lehet egy országot kormányozni.

Írta: CSJA

Kirakta, menedzselte: AszBáMeÉn